Molnár Gábor
265 szavazat
Sziasztok! Molnár Gábor vagyok, 40 éves, két gyermek édesapja. Kb. 6 évesen kezdtem rendszeresen sportolni, majd 9 és 29 éves korom között versenyszerűen sportoltam, kisebb kihagyásokkal, több sportágat is kipróbálva. Mire felnőtt korba léptem, addigra a küzdősportok (kick-box, ökölvívás) mellett raktam le a voksomat. Miután befejeztem a pályafutásomat, 1 évig még edzésben maradtam, majd kezdődött a lazítás! A rendszeres mozgást felváltotta a heti egy foci a haverokkal, napi szintű zabálás és heti egy-két alkalommal, nagy mennyiségű alkohol fogyasztás. Ezen hobbijaim néhány év alatt meghozták a várva-várt eredményt! 100 kiló körüli versenysúlyról, felmentem 120-ra, a közérzetem romlott és a laborvizsgálataim sem mutattak szívderítő eredményt! Ez engem nem igazán érdekelt, évekig így éltem, senkire sem hallgattam! Majd 2013 végén, 7 év kihagyás után kezdtem újra a rendszeres mozgást, de fél év után lesérült a könyököm és a bokám. Evés-ivás kezdődött előről! A következő fél évben csúcsra értem! Nadrágom gombjai szétpattantak, súlyom 125 kg, nagyon rossz közérzet, még a cipő bekötésénél is fújtattam! Ez volt az utolsó csepp a pohárban! 2015 január végén újra nekifeszültem! Heti három konditerem, majd heti egy ökölvívó edzés és némi változtatás az étkezési szokásaimon, ez fél év alatt látható eredményt hozott! Fogytam több mint 10 kilót, jobb lett a közérzetem és a laborom, izmosodtam és még a ruháim is rám jöttek. Ez után kezdtem el rendszeresen futni, ami az elmúlt 1,5 évben az életem részévé vált! Heti 25-50 kilométert futok, ez mellett végzek kondicionáló edzéseket és néha úszni is eljárok. Tavaly futottam életem első félmaratoniját, 2 óra 1 perces idővel, azóta 19 percet javítottam rajta. Imádok egymagamban futni a Mecseken, de rendszeresen futok társakkal is. Speciális étrendem nincs, de nem eszem össze-vissza, tudatosan étkezem. Továbbá a kitartásban és a tudatos edzésmunkában hiszek! Végszó: a családom és barátok nélkül nem sikerülhetett volna!
