Tömpe Eszter
564 szavazat
Tömpe Eszter vagyok, 21 éves. Eddigi életem nem igazán mondható a klasszikus értelemben vett átlagos fiatalkornak, ugyanis 7 éve az anorexia hűséges követőként a nyomomban jár. Tiniként duci leányzó voltam, aki imádott enni, persze azért ismertem a mértéket is. Mint minden serdülő kislánynál, így nálam is elérkezett az első szerelem időszaka, ám a visszautasítás engem az „ördögi spirálba” taszított, az anorexiába.
A szüleim hiába vittek el családterápiára, pszichológushoz, természetgyógyászhoz és számos szakemberhez.Sajnos ezek mind valamilyen szinten a placebóra épülnek. Háromszor töltöttem egy-egy hónapot speciális kórházakban, ám egy idő után betelt a pohár. Az igaz, hogy testileg egy kicsit „helyrepofoznak”, de a lelkemmel ki törődik? Az ügy természetesen tovább bonyolódott, ugyanis a mögöttes alanyok értesítették a gyámügyet is, akik megindították a gyerekelvételt jogtalan módon. A nap amikor láttam a saját szüleimet értem küzdeni, édesapámat őszintén sírni örökre belém égett, fájó sebet hagyva maga után.
20 évesen jött a kemény felismerés. Életem legszebb éveit pazarolom el, elvesztettem önmagamat. Akarom én ezt? A válasz kirajzolódott a szemeim előtt: NEM! Élni akarok!
A sport mellett döntöttem. Megtaláltam a számomra legjobb edzőt: Timina Zsoltot. Nála érzem a biztos szakmai tudást, és a már-már apai odafigyelést. Heti három edzést tartunk, összekötve azt egy speciális étrenddel.
Közös munkánk 2017 elején kezdődött, tehát viszonylag rövid ideje, ám ez nem lesz egyenesen arányos a jövőbeli távlatokkal. A fő célom: elérni a 45 kg-ot, továbbá nagy mértékben felkeltette az érdeklődésemet a fitnesz világa is. Sajnos csak az utam elején tartok, így nem tudok MÉG látványos átalakulást dokumentálni, ám szeretnék példát mutatni a sorstársaimnak.
MINDEN FEJBEN DŐL EL! Hiszem, hogy végre megtaláltam a helyes, a mesékből csak\"sárga útként” emlegetett ösvényt, mely elvezet a boldogsághoz, önmagamhoz és a teljes élethez.
